"A Neurológia Támogatására" Alapítvány

Közhasznú szervezet
Föoldal
Alapító okirat
Közhasznú jelentés 2009. évröl.
Beszámoló 2009 év-röl.
Elérhetőségek
A stroke felismerése
Galéria
1% Felhasználása

HÍREK
Adó 1% kérése
- 2011.01.08.

Kérjük önt, és családját támogassák adójuk 1% ával alapítványunkat, melynek célja: a Mátészalkai Területi Kórház Neurológiai és Stroke osztály betegellátási körülményeinek javítása. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a kórház osztálya más, "nagyvárosi" kórházakkal megegyező feltételekkel tudja fogadni és gyógyítani a betegeit. Az elmúlt évi 1% felajánlásaikból mely 420. 000 Ft. volt, az osztályon megtartott nagysikerű lakossági nyíltnapot támogattuk, ahol ingyenes előadások, és vizsgálatok voltak. A vizsgálaton résztvevők kőzött, különböző értékes díjakat sorsoltunk ki.
Adószám: 18804562 - 1 - 15
Olyan kórházi osztályt akarunk kialakítani, mely hozzá tud járulni az orvos és beteg kapcsolatának hatékonyabbá tételéhez, mely hozzá segít, a magasabb életminőség eléréséhez, emellett fokozott figyelmet fordítunk a betegek kényelmi berendezéseinek állandó fejlesztésére.
Stroke nap 2010
- 2010.12.08.

Tisztelt Igazgató Úr!


Alulírott, dr. Kakuk Anikó, mint a mátészalkai Neurológiai és Stroke Osztály főorvosa és a „Neurológia Támogatására” Alapítvány alapítója, azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy az országos „Ne Késlekedj” Stroke kampány záró napját, városunkban is megszervezendő Stroke nap rendezvényeit, alapítványunkon keresztül támogatni szíveskedjen.
A rendezvényt kórházukban szervezzük meg.
Terveink szerint: ingyenes vérnyomás és vércukor mérést, BMI számítást, koleszterin- és szemfenéki erek szűrővizsgálatát tervezzük. Emellett vérnyomás mérők és vércukor mérők bemérését is vállaljuk.
A program része lesz a diétás tanácsadás és a korszerű egészséges, ételek kóstolója is.
Osztályunk orvosai és szakdolgozói tartanak felvilágosító előadásokat az érbetegségekről, annak okairól és szövődményeiről.
Képviselőjüket egész napos programunkra szeretettel várjuk, a Stroke nap színesebbé tétele érdekében, szívesen fogadunk önöktől ismertetőket, felvilágosító- és egészséges életmódra nevelő kiadványokat.
Kérelmem pozitív elbírálását remélve, mellékeltem az alapítvány dokumentációit.


Üdvözlettel:
Dr. Kakuk Anikó
Osztályvezető főorvos


Szemelvények az "Agyérbetegségek" című tudományos folyóiratból:
Az érbetegségek leggyakoribb kóroka az érelmeszeszesés. Már 10 éves korban elkezdődthet. Súlyosságát különböző tényezők befolyásolják:magasvérnyomás betegség, a szíranyagcsere zavarai, a cukorbetegség, a dohányzás stb. Három fő formája van:
-a szív koszorú-ér betegség okozhatja a szívinfarktust
-az agyi érbetegségek agylágyulást vagy agvérzést válthatnak ki
-az alsó végtagi érszűkület, súlyosabb eseteiben végtagmaputáció válhat szükségessé.

Hogyan előzhetjük meg ezeket a betegségeket?
I. magasvérnyomás estetén a felső (szisztolés) értékérték emelkedése az életkor előrehaladtával fokozódik.
A vérnyomás szisztolés értékének csökkenése esetén minden 10 Hgmm-es csökkenés 30 %-kal csökkenti az agyérkatasztrófa kozkázatát. A vérnyomás alsó (diasztoles) értékének minden 5-6 Hgmm-es csökkentése 42 %-kal csökkenti a stroke(agyérkatasztrófa) relatív kockázatát. A magyar Stroke Társaság és a Neurológiai Szakmai Kollégium ajánlása:
-40 éves kor alatt legalább kétévente egyszer vérnyomásmérésé szükséges mindkét karon.
-40 éves kor felett évente, 50 év felett félévente, illetve minden orvos-beteg találkozásnál vérnyomás elenőrzés szükséges.
-Hypertonia fennállása esetén a vérnyomást 140/90 Hgmm -es érték alá kell beállítani az életmód módosításával, szükség esetén gyógyszeres kezeléssel




A stroke felismerése

A stroke felismerése


Egyre többen hívják a mentőket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. Az emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefon után, sokkal hamarabb kérnek segítséget. Jól tudják, hogy minden perc számít, hiszen, ha három órán belül sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi Stroke központba, úgy sokkal nagyobb esélye van a túlélésre."

Dr. Mikola László, a Magyar Stroke Alapítvány munkatársa üdvözli Önt!
Tudta, hogy stroke, más néven a szélütés felelős minden harmadik halálesetért? És tudta, hogy három esetből legalább kettő megelőzhető, ha még időben felismerjük a tüneteket, és azonnal mentőt hívunk? Most Ön is tehet ezért, mindössze ezt a levelet olvassa el figyelmesen, és küldje tovább ismerőseinek, barátainak!

És egy történet, melyet azért érdemes elolvasnia, mert ha mindenki emlékezne a három betűre, életeket lehetne megmenteni vele.

"Egy kerti-partin, egy barátnőm kissé megingott, el is ejtette a tányérját, de ezután mindenkit megnyugtatott, hogy jól van (ugyanis a többiek orvost akartak hívni). Ő azt állította, hogy csak az új cipője miatt csúszott meg egy téglán. Felsegítették, kapott egy másik tányér, ételt és bár egy kissé gyengének tűnt, tovább szórakozott.

Később felhívott a férje, hogy elmondja, a feleségét kórházba vitte, ahol el is hunyt. A parti során STROKE-ja volt. Ha tudták volna, hogyan kell beazonosítani a stroke jeleit, talán ma is velük lehetne.

Mások nem halnak meg, de reménytelen, tehetetlen helyzetbe kerülnek. Néha nehéz beazonosítani a stroke jeleit. Sajnos, a tudatosság hiánya katasztrófát okozhat. A stroke áldozata súlyos agy-károsodást szenvedhet, ha a környezete nem ismeri fel a stroke jeleit. Egy neurológus viszont azt állítja, hogy ha a stroke áldozatát 3 órán belül elkezdheti kezelni, teljesen visszafordítható az állapot. TELJESEN! Azt mondja, hogy a stroke felismerésének és diagnosztizálásának egyszerű a trükkje, azután pedig 3 órán belül el kell kezdeni a kezelését.

A STROKE FELISMERÉSE
Bárki felismerheti a STROKE-ot, ha négy egyszerű kérést mond az illetőnek:
1. Meg kell kérni az illetőt, hogy MOSOLYOGJON.
2. Mondd az illetőnek, hogy ÖLTSE KI A NYELVÉT. Ha a nyelv kicsavarodott, ha egyik vagy másik oldalra megy a nyelv, ez is a stroke jele lehet.
3. Meg kell kérni, hogy BESZÉLJEN, mondjon összefüggően egy egyszerű mondatot
(pl.: Szép napunk van.).
4. Meg kell kérni, hogy EMELJE FEL mindkét karját.

Ha az illetőnek a négy kérés teljesítésének bármelyikével nehézsége van, azonnal hívd a mentőket
és mondd el a tüneteket!





A köszvény étrendi kezelése

A köszvény étrendi kezelése

A gazdaságilag fejlett országokban gyakori betegség a köszvény, amely minden népcsoportban a felnőtt férfiak és a postmenopausában levő nők betegsége. Incidenciája a férfiaknál az ötödik évtizedben, nőknél az ösztrogének uricosuriás hatásának megszűnése után a legnagyobb. Szokták a gazdagok betegségének is nevezni, mert hosszú múltja során főleg olyan embereket sújtott, akik megengedhették maguknak, hogy bőségesen táplálkozzanak.
Hátterében genetikai és környezeti tényezők állnak. Gyógyításában a környezeti tényezők befolyásolása fontos szerepet játszik. Így a hatékony étrendi kezelés rangos helyet foglal el a gyógyításban.

KÖSZVÉNY ÉS HÚGYSAVANYAGCSERE
A húgysavanyagcsere zavara, a köszvény egy olyan tünet együttes, amelyet a purinanyagcsere végtermékével, a húgysavval túltelített testfolyadékokból kiváló és a különböző szövetekben (főleg ízületi és periartikularis), lerakódó mononátrium-urát-monohidrát kristályok idéznek elő. A húgysav a szervezetben a nukleinsavak (RNS, DNS) és nukleoproteinek lebontásából származó purinbázisokból keletkezik. Az emésztőrendszerben a purinok a táplálékkal bejutott fehérje emésztése során szabadulnak fel és jórészük már a vékonybél sejtjei által húgysavig, lebomlik, és a vérbe kerül. Normális esetben a húgysav kétharmad része kiválasztódik a vesén át, a maradék pedig az emésztőnedvekkel, izzadsággal távozik a szervezetből, a termelődés és a kiválasztás közt egyensúly van. Hibás szabályozás következtében (húgysav túltermelődése, bizonyos enzimek működészavara, csökkent kiválasztás miatt) húgysav halmozódik fel a sejtek közti térben és a vérben. Ebben az esetben, ha a húgysav szintje a vérben meghaladja a 417 mmol/l-t, magas húgysavszintről-hiperurikémiáról beszélünk. A magas húgysavszint eleinte nem feltétlenül jár tünetekkel, nem okoz panaszokat, és később, amikor már kristályok képződnek - amelyek a köszvényes gyulladás okozói -, a betegség heveny görcsös ízületi fájdalommal járó rohamokban nyilvánul meg. Azoknál a betegeknél, akiknek arthritisük és hiperurikaemiájuk van, csak akkor állapítható meg köszvény, ha mikroszkóppal a mononátrium-urát kristályok mutathatók ki, illetve egyéb vizsgálatok (anamnaezis, fizikális vizsgálat) eredményei is egyértelműen utalnak a betegségre. Ha tartósan fennáll a magas húgysavszint, akkor ennek következtében a vesében húgysavkövek keletkezhetnek.

Eredetét tekintve a köszvény lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges vagy öröklött forma hátterében genetikai rendellenesség szerepel, amely egyaránt jár fokozott húgysavtermeléssel és csökkent kiválasztással. Minden többi magas húgysavszinttel járó állapot másodlagosnak, szerzett formának tekinthető, amelynek kialakulásában, nagyban közrejátszik az elhízás, a környezeti tényezők, így a helytelen bőséges táplálkozás, éhezés, alkoholfogyasztás, valamint egyes gyógyszerek is (pl. diuretikumok, szalicilát, cyclosporin).
A KÖSZVÉNY ÉS MÁS KÓROS ÁLLAPOTOK KAPCSOLATA
Fontos megemlíteni, hogy számos kutatás eredménye szerint összefüggés mutatható ki a magas húgysavszint és a szív-, érrendszeri megbetegedések, valamint a magas vérzsírszint közt. A vizsgálatok szerint köszvényes betegeken gyakrabban fordult elő pl. érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívinfarktus, koronáriabetegség, valamint a magas húgysavszintet újabban egy komplex anyagcserezavar, az ún. X-szindróma egyik megbújó rizikótényezőjének is tartják. Ismeretes az is, hogy a köszvény jelentős mértékben összefügg a testsúllyal, a testfelülettel, és kimutatták, hogy a köszvényes betegek mintegy 3/4 része elhízott.
AZ ALKOHOL SZEREPÉRŐL
Rendszeres alkoholfogyasztást gyakran kíséri magas húgysavszint, ami elsősorban az alkohol húgysavkiválasztásra gyakorolt csökkentő hatásával magyarázható.
GYÓGYÍTÁS ÉS MEGELŐZÉS
Az előzőekből már következik, hogy a betegség gyógyításában a gyógyszeres kezelés mellett rangos helyet foglal el a megfelelő étrend betartása. Ez vonatkozik az elsődleges formára is, ugyanis a felvett táplálék purintatalmával mindig arányos a vér húgysavszintje. Bár tudjuk, hogy a táplálékból származó purinok nem változtatnak sokat a vér húgysav-koncentrációján, akkor is szükséges a bevitel korlátozása. A köszvény diétája inkább megelőző jellegű, tekintve, hogy purinban gazdag ételek fogyasztása köszvény esetén magas húgysavszintet eredményez és rohamok, kiváltója lehet. Ezen kívül a diétának a késői következmények (vesekövesség) kialakulása esetén is rendkívül fontos szerepe van.
AZ ÉTREND-ÖSSZEÁLLÍTÁS ALAPELVEI
A megfelelő étrend célja köszvényben elsősorban a vér-húgysavszint csökkentése a purinfelvétel korlátozásával, valamint a belső purintermelődés mérséklése. A napi purinfogyasztás ne haladja meg a 300 mg-ot a szokásos napi 600-1000 mg helyett. Az étrend összeállításakor fontos figyelembe venni, hogy melyik stádiumban van éppen a betegség. Ezek alapján az étrend legfőbb jellemzői:

1. Tünetmentes emelkedett húgysavszint állapota:
étrend: - purinszegény - 300mg/nap alatti purintartalommal,
- zsírszegény,
- elhízás esetén energiaszegény,
- alkohol elhagyása vagy szigorú korlátozása,
- folyadékfogyasztás 2-2, 5 l/nap.

2. Heveny köszvényes roham (a vérben a húgysavszint nem mindig magas)
étrend: - szigorú purinszegény - 100 mg/nap purintartalommal,
- zsírszegény,
- elhízás esetén energiaszegény,
- alkohol elhagyása
- folyadékfogyasztás 2, 5-3 l/nap.

3. Krónikus köszvény (tartósan magas húgysavszint, gyakran vesekövességgel járva)
étrend: - erősen purinszegény - 200 mg/nap alatti purintartalommal,
- zsírszegény,
- elhízás esetén energiaszegény,
- alkohol elhagyása
- folyadékfogyasztás 2, 5-3 l/nap - vizelet "lúgosító" összetétel.

Az előzőekből látszik, hogy az étrendi ajánlások sokkal inkább túlmutatnak azon, hogy mennyi purint tartalmaz az étrend. Alapvető az is, hogy az energiatartalom igazodjék az élettani szükségletekhez (kor, nem, ideális testtömeg, fizikai aktivitás). Elhízás esetén az étrend mérsékelten energiaszegény (kiegyensúlyozottan naponta 500-600 kcal-val tartalmaz kevesebbet, mint amennyi normál testsúly esetén szükséges lenne), amely mellett a köszvényre rendkívül jótékony hatású lassú, fokozatos fogyás érhető el. Fontos azonban tudni, hogy köszvényben a fogyókúra nem lehet túl szigorú (egyébként sem), nem járhat éhezéssel, mert az a húgysavszint emelkedéséhez, így a köszvényes rohamok provokálásához vezethet. Csakúgy, mint a másik véglet, egy kiadós-bőséges étkezés, amelytől a köszvényes betegnek legfőképpen óvakodnia kell, különösen alkoholtartalmú itallal együtt.
Az étrendben a zsiradékból származó energia ne haladja meg a 30%-ot. Ez egy 1500 kcal tartalmú étrendben kevesebb, mint 50 g-ot jelent, egy 2000 kcal energiatartalmú étrendben pedig legfeljebb 66 g-ot naponta. Ezen belül a telített és többszörösen telítetlen zsírsavakból származó energia ne haladja meg a 6-8%-ot, az egyszeresen telítetlen zsírsavakból eredő pedig a 12-14%-ot.
AZ ÉLELMISZEREK PURINTARTALMA
Az állati és növényi eredetű élelmiszerekben a purin mennyisége a purint tartalmazó szövet helyének funkciójával függ össze. Pl. egy állati izomszövetben a magas purintartalom energiában gazdag foszfátokkal, van összefüggésben. A belsőségekben a nagy purintartalom a sejtmagok sokaságának köszönhető. A szárnyasok vagy halak bőre, a sertés bőrös szalonnája sejtmagokban, így purinokban is gazdag. Más a helyzet az ún. növényi "tároló" szövetekkel, amelyekben a sejtek kis száma miatt alacsony a purintartalom. A legtöbb növényi táplálék (gabona, zöldség, gyümölcs) nagyon kevés, szinte elhanyagolható mennyiségben tartalmaz purint (0-30 mg/100 g), némelyek valamivel nagyobb mértékben (30-75 mg/100 g) és van egy-két kivétel - mégpedig a száraz hüvelyesek, szója és néhány olajos mag - amelyekben a húsfélékhez hasonló mennyiségű purin található. A kakaópor, így természetesen a csokoládé sem fogyasztható magas purintartalmánál fogva. A tej, kefir, joghurt szinte sejtmentes, így minimálisan tartalmaz csak purint. A tejtermékekkel sem más a helyzet, a feldolgozás során nem történik lényegi változás a purintartalomban. Tejtermékekből hasonlóan az egészségmegőrző étrend ajánlásához, napi 0, 5 l-nyi tej, kefir, joghurt és legalább kétnaponta sovány sajt vagy tehéntúró fogyasztása javasolt. A zsírosabb tejtermékek (tejszín, vaj, 20%-os tejföl) kerülendőek. A tojás előnyös lenne, mivel kevés purint tartalmaz, azonban tekintettel arra, hogy a köszvénnyel gyakran jár együtt érrendszeri megbetegedés, így koleszterintartalma miatt fogyasztását heti 2-4 db-ra ajánlott korlátozni. A tengeri állatok purintartalma rendkívül eltérő lehet. Különbséget kell tenni a nagyon magas purintartalmú hering, szardínia, makréla, garnéla, kagyló stb. és a kevesebbet tartalmazó ponty, tőkehal, fogas között. A kávé és a tea is tartalmaz purint, és nem is elhanyagolható mértékben. Ezért naponta legfeljebb 1 gyenge kávé vagy 1 gyenge teafőzet fogyasztható el.

Rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, ami legalább 2, 5 l legyen naponta. Előnyös a kissé alkalikus hatású ásványvizek fogyasztása magas húgysavszint esetén, mint pl. Parádi, Balfi, amelyekből a naponta 2-3 dl fogyasztása javasolható.

Minden táplálék 100 g-jára vannak vonatkoztatva az értékek. Ezt fontos szem előtt tartani, mivel jó néhány alkalommal egy-egy táplálékból többet fogyasztunk, mint 100 g, így ha pl. egy kisebb purintartalmú táplálékból 2-300 g-ot, elfogyasztunk, akkor az abban lévő purinmennyiség elérheti a 100 g húsfélének megfelelőt.
Az étrend összeállítása során a "jelentéktelen" és a "közepes" kategóriából ajánlott válogatni, esetleg (hogyha nem a legszigorúbb korlátozás vonatkozik a purinbevitelre) heti egyszer-egyszer beiktatva a "magas " kategóriából a megszokottnál kisebb mennyiségben valamely táplálékot. Az "igen magas" kategóriába tartozók azok, melyeket kerülni kell.
TÁROLÁS ÉS ÉTELKÉSZÍTÉS HATÁSA A PURINTARTALOMRA
Az élelmiszerek purintartalma a tárolás, illetve az ételkészítés alatt változhat. A purinveszteség tárolás alatt függ a hőmérséklettől, de hűtőszekrényben való tárolás alatt is kb. 20%-kal csökken a purintartalom. Egyes táplálékokban, pl. nyers máj, lép, hőkezelés során olyan változások zajlanak le, melyeknek következtében a purintartalom nem befolyásolja lényegesen a húgysavanyagcserét. Füstölés alatt azonban a vízveszteség miatt relatíve növekszik a purintartalom (füstölt húsok, halak, sonka). Sütéskor szintén vízveszteség van, így relatíve növekedne a purintartalom, azonban bizonyos purinveszteség is van, így nincs lényeges változás. Főzéskor a vízben, különböző mértékben oldódó purinok egy része kioldódhat az élelmiszerből, a főzővízbe kerül és ott ki is mutatható.
KONYHATECHNIKAI JAVASLATOK A KÖSZVÉNY ÉTRENDJÉHEZ
1. Ajánlatos a zsírszegény ételkészítés módszereit, eszközeit alkalmazni nemcsak a húsfélék készítése kapcsán (grillezés, grillzacskóban sütés, alufóliában sütés, teflonedény-, cseréptál használata stb.), amely egyaránt szolgálja az energia- és a zsírszegénységet is.
2. Érdemes inkább olyan ételeket készíteni, amikor a főzővíz elöntésével csökkenthető a purintartalom. Pl. sűrített főzelék helyett vízben főtt, pl. lengyeles zöldköret, vagy hüvelyesféléből lehet különféle változatosan fűszerezett pástétomokat vagy salátafélét készíteni - ecetes-olajos-fűszeres páclével vagy paradicsomosan, esetleg tésztával kombinálva - a hagyományos ételek helyett, amikor benne marad a főzővízben a kioldódott purin.
3. A magas purintartalmú nyersanyagok purintartalma csökkenthető előfőzéssel. Pl. húsfélét is ajánlatos előfőzni további elkészítés előtt, illetve főve különféle mártásokkal tálalni.
4. Következésképpen nem ajánlott olyan ételeket fogyasztani, amelyeket a húsfélékből kifőtt ízanyagok tesznek ízletessé, mint pl. erőleves, húsleves, kocsonya.

5. Előnyösek az étrendben az előfőzött nyersanyagokból készült rakott, töltött zöldségfélék, csőben sült zöldségek.
6. Energiaszegénység esetén ízlés szerint cukor helyett mesterséges édesítőszer használandó.
7. Az intenzív, erős, csípős fűszerek alkalmazása kerülendő, helyettük a különféle friss-zöld fűszernövények, illetve a kevésbé intenzív, gyengébb fűszernövények széles skálájának használata ajánlott.
8. Hús pótlására a szójakészítmények közül leginkább a tofu (szójatúró) ajánlható, mert a tofunak kevesebb a purintartalma. A többi fajta szójakészítmény, csakúgy, mint a szárazhüvelyesek csak alapos előfőzés után fogyasztható.

ÉTRENDI JAVASLAT KÖSZVÉNY ESETÉRE LEGFELJEBB 300 mg PURINTARTALOMMAL
1. nap
Reggeli: tej, bazsalikomos-petrezselymes túrókrém, fél- barna kenyér
Tízórai: gyümölcs
Ebéd: lebbencsleves, tükörtojás teflonban, kefires tökfőzelék, félbarna kenyér, gyümölcs
Uzsonna: margarin, zsemle, reszelt sárgarépa
Vacsora: gombás köleskása, ásványvíz
2. nap
Reggeli: narancslé, sajtos melegszendvics (sovány sajttal), retek,
Tízórai: gyümölcs
Ebéd: paradicsomleves, rakott kelkáposzta, gyümölcs
Uzsonna: tejes gyümölcsturmix (esetleg cukor nélkül), Hamlet szelet
Vacsora: fokhagymás lencsepástétom, zsemle, fejes- saláta-levél, ásványvíz
3. nap
Reggeli: tejben főtt zabpehely fahéjas szórttal
Tízórai: gyümölcs
Ebéd: sajtos-diós spagetti, almás-sárgarépás-céklasaláta
Uzsonna: kefir, korpás kifli
Vacsora: besameles zöldségtál, gyümölcs, ásványvíz
Receptek
Besameles zöldségtál
burgonya 50 dkg
sárgarépa 30 dkg
kelkáposzta 30 dkg
póréhagyma 12 dkg
paradicsom 25 dkg
olaj,2 evőkanál liszt, 3 púpozott evőkanál
tej, 1,5% zsírtartalmú 6 dl
köményes sajt 10 dkg

A burgonyát alaposan megmossuk, megfőzzük, meghámozzuk, és szeletekre vágjuk. A kelkáposztát megmossuk, leveleire szedjük és előfőzzük. A megtisztított sárgarépát félig puhára főzzük és felszeleteljük. A póréhagymát és paradicsomot szintén felszeleteljük. A kelkáposztalevelekkel kibélelünk egy kiolajozott tűzálló tálat vagy tepsit. Következő rétegként eloszlatjuk rajta a póréhagymát, ráfektetjük a karikákra szeletelt burgonyát és sárgarépát, enyhén megsózzuk. Tetejét befedjük a fölszeletelt paradicsommal. A tejmártáshoz a lisztet átpirítjuk a margarinon, és tűzről lehúzva felöntjük a forró tejjel. Simára keverjük és a tűzre visszatéve, besűrítjük. A mártást a zöldségekre öntjük. Végül a tetejére reszelt sajtot szórunk és közép- meleg sütőben, megsütjük.
Fokhagymás lencsepástétom
Lencse 12 dkg
Delma margarin 6 dkg
vöröshagyma 1 fej
fokhagyma 2 gerezd
petrezselyem zöldje
borsikafű, babérlevél

A készítés előtti napon a vízben áztatott lencsét enyhén sózott, babérlevéllel ízesített vízben puhára főzzük. Ha megfőtt, leszűrjük, szétnyomkodjuk, sózzuk és összedolgozzuk a margarinnal, a finomra vágott hagymával, péppé zúzott fokhagymával, apróra vágott friss petrezselyem zöldjével és a borsikafűvel.
Gombás köleskása
köles 30 dkg
gomba 40 dkg
pritamin 10 dkg
olaj 4 evőkanál
Tenkes sajt 10 dkg
vöröshagyma 1 fej
petrezselyem zöldje
őrölt bors, kakukkfű

A megmosott kölest 2 evőkanálnyi olajon átpirítjuk, felöntjük kétszeres mennyiségű sós vízzel és fedő alatt - hozzátéve az egészben hagyott vöröshagymát -, megpároljuk.
A megtisztított gombát szeletekre, a pritamint kockákra vágjuk, egymáshoz keverjük, majd a maradék olajon átpirítjuk. Ízesítjük finomra vágott petrezselyem zöldjével, őrölt borssal, kakukkfűvel, sóval. Fedő alatt, kevés meleg vízzel felöntve megpároljuk. Végül mindkettőt összekeverjük és meleg vízbe mártott merőkanállal formázva tálaljuk. Tálaláskor tetejére reszelt sajtot szórunk.







Honlapkészítés